Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Indulás, megérkezés és az első két hét.

2010.04.14

Március 17-én reggel 10,05 perckor elindultunk Eindhoven felé. Nehéz búcsúzkodás volt Feleségemtől és neki is rossz volt.1 óra 50 perces repülő út után landoltunk Hollandiában. Innen átvonatoztunk Slidrechtbe. Egy holland falucska Eindhoventől délre. Olyannyira kicsi, hogy taxi sincs a településen, így hát 20 perces gyaloglás után értünk a kikötőbe.  Bőröndökkel kézi poggyászokkal a kézben ez nem egy kedvelt program. De megérte a fáradtságot, ugyanis 20 perc elteltével megláttam a csónakot. Ugyanolyan mint az "öreglány" volt. A szó szoros értelmében hiszen a két csónak teljesen ugyanolyan felépítmény, sőt belűlről is nagyon hasonló. Csupán apró különbségek voltak, mint például a színe, vagy szőnyeg mintája. Megérkezésünkkor a hotmen fogadott és ahogy mondták, már előre, egy jó fej pasival fogtam kezet.10 perc beszélgetés után kiválasztottam a kabinomat, de kicsomagolni nem volt idő, mert olyan káosz uralkodott a csónakba, hogy elkezdtünk dolgozni. Közben megismerkedtem a Captainnal és majdnem mindenkivel, aki a kollégám lett. A bárban 2 magyar és egy szlovák fiú dolgozott, az étteremben 2 magyar lány  Kriszti, és Petra, és 2 magyar fiú, Pisti és Riccs, továbbá 3 szlovák srác volt. Péter, Páló, és egy másik Péter, aki aztán átkerült a bárba, mert Zsolti a harmadik napon összeveszett a Hotival és kiszállt. Nem volt igaza és nem bírta elviselni ha megmondták neki, mit és hogyan csináljon. Nem dolgozott még hajón, amivel nincs is semmi baj, ha elfogadta volna a tanácsokat és alkalmazkodott volna. Nem tette,sajnálom mert jó fej csávó volt. Innentől kezdve kezdődtek a gondjaim, hisz át kellett csoportosítanom mindent, az étteremből áttettem a szlovák fiút, tehát egy emberrel kevesebben voltak az étteremben. A szerencse az volt hogy Kriszti, Petra és Péter már dolgoztak ezen a hajón, így volt infóm a működéssel kapcsolatban. Petrát azonnal megtettem helyettesemnek,és ő tökéletesen megoldotta a feladatokat. Két nap kemény munka után körvonalazódni látszott a bár és az étterem is. Minden a helyére került. Nem kellett sok dolgon változtatnom, csupán a gyorsabb és egyszerűbb munka végett történtek változások. Mint például, hol tároljuk az evőeszközöket, poharakat, hogy kevesebbet kelljen menni, továbbá hol legyen a mosogató gép és melyik hűtőben mit tároljunk. Közben érkeztek az áruk is. Két kamionnyi élelmiszer, ital, zöldség, hús, fűszerek, mirelit termékek. Több, mint három órán keresztül pakolta harminc ember. Én pedig tételesen ellenőriztem, ami nem volt egyszerű, mert nem sorban hozták be, így folyamatosan keresgélnem kellett a tételeket. Nem baj, megcsináltuk és minden a helyére került. Volt egy meglepetés is, hiszen a második napon közölte velem a hoti, hogy még nincs konyhafőnök, de van egy magyar fiú aki tavaly már dolgozott a csónakban. Beszélgettem vele pár percet és azonnal tudtam, hogy nem lesz baj, Ő megoldja addig, amíg nem jön valaki. Megoldotta, sőt azt gondolom, jobban csinálta, mint az a német fickó aki végül is beszállt az első út után. Az első utunkon 96 vendég volt, ez a kis létszám arra volt jó, hogy mindenki megismerje és megszokja a légkört és megismerjük egymást. A szlovák fiúkkal voltak gondjaim, mert nem a gyorsaságukról és szakmai tudásukról voltak híresek. De akarták és jól csinálják azóta is. Úgy érzem, két hét elteltével egy jó csapatot sikerült összeállítani. Mindenki figyelt a másikra, segítettek egymásnak és nem kellett kétszer elmondanom semmit. Persze ezt Petrának is köszönhetem, mert jól vezette a csapatot. És vezeti a mai napig is! De rá kellett jönnöm, hogy nem szabad megbízni mindenkiben, mert kihasználják és sajnos ezt egy magyar csávó követte el. Pisti aki nagyon szerette volna az én pozíciómat és ezért képes volt arra, hogy a cruise directorral karöltve, elkezdjenek engem piszkálni. Erre időben rájöttem és a Hotival megoldást kerestünk és találtunk is. Elbeszélgettünk Pistivel és megértettük vele, hogy rossz úton jár. Megfogadta tanácsunkat és ezután nem volt gond vele. Olyannyira hogy Riccsel együtt dolgozott, , és mindenben segítette és tanította. Teszi ezt a mai napig is. Ennyit a kezdetekről, de természetesen folytatom az írást és leírom élményeimet a vendégekkel kapcsolatban is, hisz voltak különleges "betegek" is.

Szép napot mindenkinek: Csaba.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.