Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első rossz élményem

2010.03.06

Amikor beszálltam előző munkahelyemre,ez volt a My Story, azt gondoltam, hogy most aztán lesz mit tanulnom. Nem így történt sajnos, ugyanis szerintünk olyan ember "vezette" a konyhát, akit a Pocakos Lakatosnál sem vennének fel szakácsnak.(A Pocakos Lakatos a Soroksári úton van és egy nagyon jó konyhával bíró talponálló.) Egy fiatal német csávóról van szó, Ernst névre hallgatott. Már amikor hallgatott, mert ő mindig többnek képzelte magát, mint ami valójában volt. Egy irritáló, nagy arcú, tehetségtelen fickó volt, aki képes volt szakmailag hatalmas bakik elkövetésére is, azért, hogy neki legyen igaza. Nem tudott meggyőzni soha az igazáról, sőt néha olyan kellemetlen helyzetbe hozta magát, hogy néhányszor cinikusan ki röhögtem. Ez nagyon megy nekem, voltam gyerek színész és megtanították ezt is. Nincs gondom azzal ha valaki fiatal,hisz én is voltam annyi idős mint ő, de én elfogadtam az idősebb tapasztalt kollégák tanácsait intelmeit. Pedig eléggé öntörvényű csávó voltam én is. Ez talán a német mentalitás lehet, ami megmutatkozott a nem német kollégákkal kapcsolatos viselkedésén is. Képzeljük csak el hogy van nyolc beosztottam, román, szlovák, magyar, ukrán és  mint más országból való "főnök" eljátszom, hogy én vagyok az isten földi helytartója. Ezzel sem volna semmi baj, ha megtudnám mutatni, azt amit képviselek. Ezt sem  tudta és ezzel a viselkedésével azt érte el, hogy a saját kollégái is kiröhögték a háta mögött. Az étlapra lazacrózsa volt felírva előételnek és "jó vezetőként" megmutatta Zsoltinak, hogy legyen tálalva. Zsolti egy magyar, nem szakács végzettséggel bíró, nagyon jó fej srác. A lazacrózsa Ernst olvasatában úgy nézett ki, mint kisfiam megszületése után a férfiasságát bizonyító szerve. Ami Ákosnak  jól állt, az a tányéron nem annyira volt mutatós! De mire ezt a látványt magamévá tettem, már nem volt idő korrekcióra ugyanis 170 főre el volt készítve. Még egy okos tapasztalat vele kapcsolatban. Minden hétfőn egy kamionnyi árút vettünk fel a kikötőben, természetesen húst, zöldséget és minden mást is. Egy átvétel során elvitte a számlát, hogy ellenőrizze a kapott áruk mennyiségét, minőségét. Kis idő elteltével megkért arra, hogy segítsek neki átnézni a húsokat, mert ezt nem tudja senkire rábízni. Természetesen mentem és megbeszéltük, hogy én mondom a számlán szereplő tételt ő pedig ellenőrzi. Elérkeztünk a HÁTSZíN nevű tételhez és ő azt mondta nem érkezett, jelöljem be és majd megbeszéli az illetékes szállítóval. Átnéztük és elviharzott a hotelmanagerhez, közben én még egyszer átnéztem a készletet és láss csodát megtaláltam az általa nem észrevett hátszínt. És most jön a csattanó. Megérkezett a hotival és én mondtam, hogy megtaláltam a hőn áhított árut. És jött az ő fantasztikusnak vélt mondata. Ez nem hátszín! A mi akkori, szerintem nagyon tapasztalt és jó szakember hotink megkérdezte, hogy akkor ez a marha melyik része? A válasz sokkoló volt. Marhacombnak titulálta a hátszínt. Egymásra néztünk a főnökömmel és ő hangosan elkezdett visítani. Aki ismeri ezt a húsfélét, az tudja hogy kinézetre semmi köze a marhacombhoz. A marha egyik legértékesebb részéről beszélek. És ha hiszitek, ha nem ő vitába szállt azzal az emberrel, aki pontosan ismeri a húsokat is, hisz volt már szakács is. Ezután két napig köszönni sem volt hajlandó, amivel mi persze nagyon nem foglalkoztunk. Kinevettük, mint szakembert, hisz azt gondolom, hogy ezek az ismeretek a szakmánk alapjaihoz tartoznak. A saját beosztottjai is hozzám jöttek panaszkodni, hisz emberileg is gondok voltak vele. Elmúlt, szép volt és ismét megismertem egy ember fajtát. A többi szakács, mosogató és konyhai munkatársakkal jó viszonyom volt, együtt röhögtünk a "konyhafőnökön". A kikötői bulikra soha nem hívtuk és ez gondolom nem esett jól neki. Volna még pár jó sztorim vele kapcsolatban, de nem szeretnék több időt tölteni egy szakmailag és emberileg NULLA egyénnel.

Ennyit a konyháról.

Mindenkinek szép napot! Csaba

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Zalaszentgrót

(Szabó Györgyi Sipos József , 2010.03.06 19:22)

Szia! Olvassuk az emlékeidet....Nagyon jó,csak igy tovább!! Németül is le kellene irnod,és elküldeni a nagy CSALÁDNAK, (Lenka,Ernst,Frau Hoti.